Gyurkó László, Vészi Endre és mások művei nyomán

Don Quijote álmai légvárak csupán, egy hóbortos elme túlélési stratégiája vagy az emberi nem és lét legszentebb eszményei, ideái (ha tetszik), melyek megvalósulása a gyakorlati életben nem lehetséges? Vagyis az ítélet: halál? Don Quijote döntése: hozz áldozatot. S a legnagyobb áldozat: tenmagad. De mire megtalálod, vége. Don Quijote egyedül volt.
S mi a tanulság? Képtelenek vagyunk ölelésünkből elengedni az általunk felépített illuzórikus világot. Erősen szorítjuk. Ez a tragédia? Ez itt a bökkenő. Mesék és álmok erdejébe igenis tévedjetek, emberek!
S mindez hogyan szólal meg a színházban, a mi színházunkban? Hittel, bizalommal és tisztán. A kulcsszó a játék, az együttjátszás öröme és ténye. Mert hisszük, hogy a játék: „Segít túllátni a szűk életen!” Megérinteni-megérteni a másikat. Don Quijote rossz korba született. Éppúgy, ahogyan nekünk sincs ínyünkre ez a kor. Ezért színházat álmodunk magunk köré, amelyben boldogok lehetünk — egy időre.
Szereplők:
Sánta András, Manga Dániel, Kincses Kornélia, Erlauer Balázs, Hajdú Péter, Molnár Tünde, Eller Éva, Kun Áron, Trabalka Cecília
SzESz
Jelmez:
Galkó Janka
Mozgás:
Seres István (Pipu) m.v.
Fény- és hangmester:
Szabó Gábor
A rendező munkatársa:
Galkó Janka
Író-dramaturg és rendező:
Czene Zoltán
A SZESZ-ről

A SZESZ igyekszik kísérletezni — mely a tagok életkorából természetszerűleg következik —: izgalmas, lendületes, fiatalos előadásokat létrehozva — elsősorban (kortárs) magyar szerzőktől. Számunkra az a legfontosabb, hogy a középiskolás és egyetemista korosztály színházszerető közönséggé váljon. A bemutatandó darabok elsősorban a 18-25 éves korú, egyetemista nézőket célozzák meg, de természetesen a város szélesebb közönségének érdeklődésére is számítunk.
A SZESZ mára fontos szereplőjévé vált Szeged művészeti életének, s a fiatalok színházi nevelésében, vagy színházra nevelésében is – nemcsak a közönség szempontjából, hanem közösségteremtő erejével is – oroszlánrészt vállal. Ebből a szempontból összekötő kapocs: „láncszem” a Bábszínház, a Szegedi Nemzeti Színház, illetve a Szabadtéri, a Pinceszínház és a szegedi alternatív színházi világ (MASZK Egyesület, Focus Műhely) között. Civil, „alulról jövő” kezdeményezésről van tehát szó, mely önerőből jött létre, s tartja fenn magát. Az elmúlt 7 év számunkra bizonyíték: szükség van ránk, s mintát is adunk egyúttal.
Czene Zoltán, művészeti vezető
1 megjegyzés:
lenyűgözött, a rendező és színészek egyaránt.
köszönöm.
Megjegyzés küldése