készítette: Bogdán János Amigo 

Radikális Szabadidő Színház: Oberon világai

Shakespeare Szentivánéji álom nyomán
a társulat közös alkotása
110 perc szünet nélkül

Szereplők-alkotók:
Ilyés Lénárd
Tóth Réka
Szemere Zsolt
Szabó Emese
Köműves Csilla
Simon Attila
Galkó Janka
Pintér Ákos
Bazsó Adrienn
Sütő András
Pokorny Szilárd
Kiss Dóra

Dévai Lili
Várnay Zsuzsi

Trénerek:
Csetneki Gábor, Quinn Bauriedel

Asszisztens:
Polonyi Réka, Prechel Dorka

Rendező:
Formanek Csaba

Támogatók:
Budapest Fővárosi Önkormányzat
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Zalamerenye település Önkormányzata
Tűzraktér

Az előadásról:
Odabent, legbelül, önálló világokat alkotunk. Vágyunk valamire, ami az otthon, az anyaméh, a természet. Gyökereink vannak, ágaink-lombjaink vannak. Egymásba kapaszkodunk, verekszünk és ölelünk. Az erdő, mint tudatállapot. A víz, mint tudatállapot. Pocsolyák és virágok.

A társulat tavaly november óta dolgozik saját Szentivánéji olvasatán. A fiatal színészekből és egyetemistákból álló csapat látványos, sodró lendületű és személyes hangvételű produkcióval nyitja a 2010/11-es színházi évadot.

Videóajánló:
http://www.youtube.com/watch?v=S1DmxfFMtwg

Kritika:
http://www.irodalmijelen.hu/node/6652

Honlapok:
http://oberonvilagai.blogspot.com/
http://egyetemiszinpad.blogspot.com/

Soltis Lajos Színház - Vörösmarty: Csongor és Tünde

"Az pogány kúnok idejéből"
színház, 80 perc

Szereposztás:
Csongor - Marton Márió / Nagy Péter
Tünde - Horváth Viktória
Mirígy - Ziembicki Dóra
Balga - Nagy Gábor
Ilma - Nagy Zsuzsi / Pilnay Sára
Kurrah - B. Péter Pál
Berreh - Pesti Arnold
Duzzog - Kazári András
Tündérek - Stangl Franciska / Hajba Beatrix / Lang Letícia

Dramaturg:
Katona Imre

Rendező:
Somogyi István

Az előadásról:

Vörösmarty művének ritkán említett, de részemről annál fontosabbnak tartott alcíme így hangzik: A pogány kúnok idejéből. Ez az utalás amellett, hogy a XII. századba helyezi a cselekményt, egyértelművé teszi, hogy a továbbiakban nem csak egy tanúságos tündérmese romantikus feldolgozása következik, hanem egy olyan monda kifejtése, amely mélyen gyökerezik a pusztai népek hitvilágában és világképében. A történet felfogható úgy is, mint egy fiatal férfi felnőtté válásának stációi, de ugyanígy metaforája az ifjú táltos útkeresésének, aki először el kell, hogy jusson a természetfeletti világba, majd az ott fellelt kincset – jelen esetben a szerelmet – megszerezve, meg kell tanulnia megosztani magát a két világ között, s áthozni az odaát szerzett javakat a földi létbe.

Csongor, a „minden világot bejárt” ifjú egy almafa alatt elrejtezve – ezt a szót gyakran használták őseink az elrévülés szinonimájaként - találja meg azt, amit a földön keresett. A valóságon túli tündérvilágból érkező tünemény, Tünde iránt ébred benne minden érzékét maga alá gyűrő szerelem, mely aztán végtelennek tetsző keresésre készteti. A békétlen ördögfiak feletti bíráskodás, a hármas út dilemmája, a hamis jóslat és a szerelmét idéző ledér csábítás, Mirígy cselvetései mind nehezítik az ifjú útját és erősítik lelkét. A szerelem beteljesülésekor Csongor már képes felülemelkedni önmagán, s hátrahagyva a földi létet Tündéhez kötni életét. Bár Tünde lemondott örök létéről, a szerelem erejének hála mégis örök boldogságban élhetnek az egyetlen helyen, amely mindkét világ lakói számára nyitva áll, a hajnal kertjében.

Az előadás dramaturgja Katona Imre, sok éven át Ruszt-munkatárs, az Egyetemi Színpad vezetője, fennállásáig a Rock Színház művészeti vezetője, évekig a világhírű ferrarai Teatro Nucleo munkatársa. Somogyi István rendező, a világ számos pontján ismert Arvisura Színház vezetője.

Honlap:
http://soltisszinhaz.hu/

Teleszterion Színházi Műhely - Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

Kurt Vonnegut regénye nyomán, 80 perc

Szereposztás
Billy Pilgrim - Kása Ferenc
Barbara Pilgrim - Oláh Júlia
Valencia Merble - László Dóra
Lionel Merble - Várszegi Martin
Roland Weary - Jung István
Paul Lazzaro - Benkó Zsófia Anna
Howard W. Campbell Jr. - Erős Dóra
Nő - Herczeg Diána

hang: Reguli Dóra
smink: Oláh Orsolya
tér: Komáromi Sándor
rendezőasszisztens: Kovács Mónika

Rendező:
Komáromi Sándor

Az előadásról:
A „poo-tee-weet” filozófiája, avagy...
Mit lehet elmondani a háborúról? Mit lehet elmondani egy emberéletről? Mit lehet elmondani egy regényről? Mit lehet elmondani egy történetről? 
Egy olyan történetről, amelyben nincsenek drámai konfliktusok, nincsenek hősök, nincsenek miértek, nincsenek okok, nincsenek igazi jellemek...
Valami olyasmit, amit a madarak is mondanak? Annyit, hogy „Csipcsirip”? 
Ez a darab úgy kezdődik, hogy feljön a fény, és úgy végződik, hogy lemegy a fény.
És a halálban senki és semmi nincs ott.
Még Billy Pilgrim sem.

A társulatról:

A csoport 2003-ban alakult (2005-től egyesületi háttérrel működik), olyan fiatalok közreműködésével, akik a színházat nem elsősorban munkaként, inkább egyfajta létlehetőségként, a világ megélésének lehetséges formájaként tekintik.
       
Nevünk az eleusziszi misztériumok beavató-szentélyének csarnokára (telesthrion) utal. A Déméter és Perszephoné történetét feldolgozó szertartás az élet és halál körforgásának (a természet ciklikus rendjének) titkát hivatott átadni a beavatottak számára. Ennek megfelelően olyan színházi munkákat készítünk, amelyek a formanyelv és/vagy a nézőkhöz való viszony tekintetében közel állnak ezekhez az alapokhoz. Önfeledt játékkedv, bátor gondolkodás és változatosság jellemzi munkáinkat, melyekben rendre az emberi lét mibenlétét feszegető kérdéseket fogalmazunk meg, és igyekszünk ezekre a ma emberét érdeklő, releváns válaszokat adni, de legalábbis szorgalmazni a róluk való gondolkodást.

Elméleti alapvetésünk elsősorban Jerzy Grotowski, Eugenio Barba, Peter Brook és Vszevolod Mejerhold teoretikus munkáiból táplálkozik, de igyekszünk minden klasszikus és kortárs színházi tendenciát megismerni és kipróbálni annak érdekében, hogy mindig friss, színes elképzelésekkel fogalmazhassuk meg világhoz való viszonyunkat mind a magunk, mind pedig nézőink számára.

„Miért foglalkozunk művészettel? Hogy átlépjük gátjainkat, hogy kilépjünk korlátaink közül, hogy feltöltsük azt, ami üres vagy fogyatékos bennünk, hogy megvalósuljunk, vagy hogy – én így szeretem mondani – beteljesüljünk. Nem állapot ez, nem egyszerűen valamiféle kondíció, hanem folyamat, keserves emelkedés, melynek során az, ami bennünk sötét, átvilágosul.” (Jerzy Grotowski)

Honlap:
http://teleszterion.blogspot.com/

Szegedi Egyetemi Színház: A félszárnyú tündérek völgye

zenés mesejáték Simai Mihály története nyomán, egy részben, 90 perc
GYEREKEKNEK is!

Szereplők:

Erlauer Balázs

Mizsei Viktor

Kincses Kornélia

Szalkai Dénes

Baksán Mónika
Petró Annamari
Varga Norbert
Hajdú Péter
Kun Áron
Eller Éva
Laczkó Sándor
Kiss Kinga Karina
Gyekiczki Balázs
valamint gyermekszereplők és zenészek

Zeneszerző:

Geltz Péter

Fény- és hangmester:

Szabó Gábor

Rendezőasszisztens:

Bitter Csilla

Dramaturg és rendező:

Czene Zoltán

Az előadásról:

A SZESZ a VII. évad végére igazi családi előadással készül, amely egyben tisztelgés Simai Mihály, József Attila-díjas szegedi író-költő előtt, 75. születésnapja alkalmából. Mesés játék gyerekeknek és olyan felnőtteknek, akik még hisznek a tündérmesékben. Maxi király betiltja a mesét és ezért a mesefigurák száműzetésbe kényszerülnek. A birodalmi sárkány, Bummbeletádé rettegésben tartja az országot és füstje megmérgezi a szomszédos Tündérvölgy lakóit is. Emberek és tündérek fognak össze, hogy megfékezzék a füstokádót és újra felépítsék az Üveghegyet, amely a Fény és a Harmónia szimbóluma.

Ez a produkció előtérbe helyezi a transzcendenciát (amely a szerző költői-írói világára is jellemző), egy utópisztikus, lírai világot fest elénk, melyben értelme van a küzdésnek, az egyenességnek, az őszinteségnek, s ahová elmenekülhetünk a való világ kilátástalansága elől. Megmutatjuk, hogy milyen is lehetne a világ, ha… A költő verseire Geltz Péter írt gyönyörű dallamokat.

TrainingSpot Társulat: García-Marquez-Maraton

2 előadás Gabriel García-Marquez nyomán

Száz év-történetek
Mozgással énekkel elbeszélve
(Garcia-Marquez regénye nyomán)
ŐSBEMUTATÓ!

Zene: Gaál Bettina, Pap Gábor
Koreográfus-rendező: Vig Ágnes

Szereplők:
Árvai Péter
Bagaméry Orsolya
Balogh Péter
Benya Kata
Boros Ádám
Bora Levente
Galacz Imre
Hegedűs Jenő
Jobbágy Kata
Király Kriszta
Manyasz Erika
Németh Eszter
Vig Ágnes

„…és azt a pillanatot kezdte megfejteni, amelyet épp átélt, egyszerre haladva a megfejtésben és az átélésben… …mintha egy beszélő tükörbe pillantana… tudta, hogy soha többé nem lép ki ebből a szobából, mert úgy volt elrendelve, hogy a tükrök (vagy trükkök) városa szétszóródik a szélben és kihull az emberek emlékezetéből…”

A világ legnagyobb szállodája

Író-zeneszerző-rendező: Pap Gábor
Koreográfus-társrendező: Vig Ágnes

Szereplők:
Bagaméri Orsolya
Balogh Péter
Benya Kata
Bora Levente
Boros Ádám
Király Kriszta
Manyasz Erika
Jobbágy Kata
Hegedűs Jenő
Vig Ágnes

A társulat második bemutatója A világ legnagyobb szállodája című darab Gabriel García-Marquez Tizenkét vándornovellája alapján íródott. A szálloda nem más, mint maga a könyv: lapjairól García-Marquez Dél-Amerikából Európába keveredő halhatatlan figurái elevenednek meg: a magát Genfben gyógykezelő bukott diktátor, a szerelmet nem ismerő barcelonai kurtizán, a halott lányát szentté avatni Rómába igyekvő vándor, az ugyanoda tartó özvegy, a nászútra érkező karib-vidéki házaspár, maga az író és családja, és a többiek.

E különös hotelben azonban furcsa szabályok működnek: az egyik szoba lehet Rómában, míg másik Barcelonában, a harmadik Madridban, a többi Genfben, Párizsban vagy Arezzoban, sőt olykor maga az épület is kísértetházzá, kórházzá, avagy bolondok házává, vagy épp New Yorkból Párizsba tartó géppé alakul át: egy jelenetben pedig mintha a szobák falait is összemosná a fénytengerré alakuló Atlanti Óceán. A szinte zenei formában egymást imitáló, egymásra ható történetek középpontjában a hőseit kereső fiatal író bolyong, akárha a nagy kortárs, Borghes egyik labirintusában tévelyegne. Csak a szálloda portása és házvezetőnője, Tajték apó és Bérálmodó siet néha segítségére az útvesztőben. A sok szálon futó produkció nyelve eközben végig a szabad, szinte gyermeki játék, mely a zenei és a mozgásos kifejezés eszközeivel kiegészítve, de leginkább a nézői képzeletre számítva nyit ajtót a könyvbe, a „szállodába”.

Az előadás 2010 októberében a Bakelit MAC-ben Belgák Fesztiválján a legjobb előadás díját nyerte, valamint a Magyar Szín-játékos Szövetség Arany Minősítését érdemelte ki

Összefoglaló kisfilm a Színváltások 5-ről

Janus Egyetemi Színház: Kaspar

Peter Handke nyomán, 50 perc

Szereplők:
Ahmann Tímea
Guth Anita
Inhof Kornél
Kocsis Viktória
Kuti Gergely
Lévai Hajnalka
Mátyási Róbert
Pintér Géza
Szabó Márk József
Tolnay Donát (színpadtechnika)
Csernák Enikő
Tulik Tímea
Vig Diána
Zakariás Máté
Regényi Gábor (színpadtechnika)

Díszlet: Kutyifa Ágnes
Jelmez: Szarvas Andrea
Korrepetitor: Frank Fruzsina
Asszisztens: Árvay Dorottya
Dramaturg: Sturm Andrea

Rendező: Szemessy Kinga

Az előadásról:
Egy közösség. Benne idill? Benne "egy mindenkiért"?
Én és a többiek. Ott a túlerő? Család, csalogatás, csalódás?
Csatlakozás. Önkéntes vagy kényszerű? Egyáltalán ki van belül, ki kívül?
Az előadásban Peter Handke merev beszédkínvallatása játékká szelídül. Játék mozdulattal, térrel, hanggal. Játék a szabályok szerint. A kérdés csak az: akarunk-e egyáltalán játszani? Akarunk-e az összetartás nemes játékszereivé válni? A véletlen minden este más játékosnak sorsolja Kaspar jelmezét; a körben azonban nincs semleges szereplő. Mi is Kaspar kételyeit, vagy a kihívásokkal teli Sugalmazó-lét biztos válaszait ismételgetjük. Menni vagy maradni, küldeni vagy marasztalni - dönteni kötelező.

Honlap:
http://www.jesz.pte.hu/

Fantommajmok: Démonvariációk

Vu Cseng-En: Nyugati utazás avagy a majomkirály története. Nó-drámák. Anime. Elektro. Jazz. Manga. Démonok. Zen. Mi? Színház. Vágod.

Játsszák:
Béres Miklós
Hodászi Ádám
Kárpáti Péter
Szabó Emese
Szakács Zsuzsa

Zene:
Takács Borza Ákos

Szöveg:
Áldozó Krisztián , Nó drámák

Rendező:
Kovács dé Dani

Honlap:
http://fantommajmok.blogspot.com/

Mozaik Színkör - Szép Ernő: Május

egyfelvonásos kamarajáték

Szereplők:

Bognár Anita

Monostori Máté

Prezenszki Attila
Válik István

Rendezte:

Válik István

"Én tudom mi az élet, azt hiszi nem tudom? Én utálom, fuj de utálom!

Én csak szeretnék jól élni és nem látni több piszkot és stoppolást...

Én azt tudom, hogy nem lehet boldog lenni."

Az első világháború idején a Városligetbe érkezik este egy szerelmespár és egy öngyilkosjelölt. Vajon hogy férnek meg egymás mellett?

Honlap:
http://www.mozaikszinkor.hu/